Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A kutyák

Németjuhász

Eredete

Ahogy azt a neve is mutatja, a fajta Németországból származik. Az ónémet juhászkutyából és különböző pásztorkutyákból tenyésztették ki. Végleges, mai formáját az 1800-as évek körül érte el. Eredetileg a neve Deutscher Schäferhund.

A tenyésztők főleg a szépségre törekedtek, azt akarták elérni, hogy a juhászkutya leginkább hasonlítson a farkashoz. Ilyen kutyák főleg két helyen voltak találhatóak, ez a két tartomány Türingia és Württemberg. A német juhászkutya "atyja" Max von Stephanitz (1864-1936) lovaskapitány volt, aki szinte az életét tette fel a kutyákra. Egy kutyakiállításon látta meg a Hektor Linksrhein nevű kutyát, melyet átkeresztelt Horand von Grafrathra. 1899április 22-én von Stephanitz és barátja, Arthur Meyer megalapították a "Verein für Deutsche Schäferhunde" . Három juhász, két gyártulajdonos, egy építész, egy polgármester, egy kocsmáros és egy bíró is csatlakozott hozzájuk mint társalapítók.

Általános megjelenése

A német juhászkutya egy középnagy és erős kutyafajta. Lehet hosszú- és rövid szőrű. Habár a fekete és a barna szín a leginkább meghatározó, a német juhászkutya számos színben és mintában előfordul, de ezek közül nem mindegyik elfogadott az FCI(Fédération Cynologique Internationale - Nemzetközi Kinológiai Szövetség) által. A két színpáros lehet fekete és vörösesbarna, fekete és vörös, fekete és barna, fekete és ezüst, fekete és krémszínű, fekete és sárgásbarna vagy ezüst és barna.

Intelligens, mozgékony, kiegyensúlyozott. Szinte mértéktelen a temperamentuma, ennek ellenére engedelmes, figyelmes, elfogulatlan, a feladatokat jókedvűen végzi. Kellemes társ a háznál, imádja a gyermekeket, barátságos a háziállatokhoz. Ideális munkakutya, nagyon nehéz helyettesíteni. A szépségideálokat kergető tenyésztőknek már von Stephanitz is azt válaszolta: "A juhászkutya munkakutya, és maradjon is munkakutya!"

„Vállald értem: tedd biztossá, hogy a juhászkutyám munkakutya maradjon, mert én az életemet tettem rá, hogy ezt a célt elérjem!”

Leírása

White German Shepherd.jpg
  • Ügető típusú kutya, a lábait átlósan viszi, a mozgása térölelő. A hátsó lábaival tudjon legalább a test közepéig lépni, a mellső lábai ugyanolyan hosszúak legyenek.
  • Marmagasság: kan: 62,5 cm., szuka: 57,5 cm., az eltérés mindkét nemnél legfeljebb +/- 2,5 cm. lehet.
  • Fej: a testnagysággal arányos, a marmagasságnak körülbelül 40%-a, nem durva, de nem is túl finom. Az ajkak szárazak, feszesek, jól záródnak.
  • Fogazat: legyen teljes, egészséges (42 fog, alul 22), ollós harapású.
  • Fül: középnagy, álló (a kölykök mintegy 6 hónapig, néha tovább is lógatják, vagy befelé hajlítják a fülüket), csúcsban végződő, előre tekintő.
  • Szem: középnagy, ferde metszésű, mandula formájú, értelmet sugárzó, elevenséget, magabiztosságot fejezzen ki. A szem színe harmonizáljon a kutya szőrzetével.
  • Nyak: erősen izmolt, lebernyege nincs, a törzzsel nyugalmi állapotban mintegy 45 fokos szöget zár be, izgalmi állapotban felemelkedik, ügetés közben pedig leereszkedik.
  • Törzs: a hossza a marmagasságnak mintegy a 110-117%-a. A mellkas mély, nem túl széles. A dongás - hordó alakú - mellkas a mozgást korlátozza, mert a könyök kifordul. A has mérsékelten felhúzódó, a hát és az ágyék fejlett, erős, a mar és a far között nem hosszú. A mar hosszú és magas. Az ágyék izmos, széles. A far hosszú és enyhén, körülbelül 23 fokban csapott.
  • Farok: dús szőrzetű, legalább a csánkig ér, a kutya enyhén begörbítve hordja, izgalomban vagy mozgás közben felemeli, de a hátánál magasabbra a farok soha nem emelkedhet.
  • Elülső végtagok:a lapocka erős, hosszú, ferde helyzetű (általában 45 fokos), a törzshöz laposan illeszkedik, a könyök nem kiálló. Az alkar egyenes, a lábközép feszes, nem meredek, nem is laza.
  • Hátulsó végtagok: a combcsont és a lábszár oldalnézetben mintegy 120 fokot zár be, a comb erősen izmolt, a csánk - ugróízület - erős, feszes, a lábközép erős.
GermanShepherdDog swimming.jpg
  • Mancs: kerekded, rövid, jól zárt, a talppárna nagyon kemény, rugalmas, a karom rövid, erős, sötét színű. A farkaskörmöket a néhány napos kölyöknél már el kell távolítani.
  • Színezet: leggyakoribb a fekete hát, cser barna alapszín fekete nyereggel vagy aranysárgától a szürkéig terjedő rajzolatokkal, egyszerű szürke (ordas), ordas alapszín világos vagy barna jegyekkel (angolszász nyelvterületen: sable),egyszínű fekete, ez utóbbi nagyon ritka, egyszínű fehér, ez főleg az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában gyakori.
  • Szőrzet: sima, félhosszú szőrzet ("Stockhaar"): a fedőszőr durva, tömör, a szőrszálak szorosan simulóak. Sima, hosszú szőrzet ("Lang-stockhaar"):az egyenes szálak hosszabbak, ez a szőrzet az időjárással szemben nem olyan ellenálló, mint a félhosszú szőrzet. Hosszú szőrzet ("Langhaar"): aljszőrzet többnyire nincs, az időjárással szemben nem ellenálló, Magyarországon az ilyen szőrzetű kutya nem tenyészthető.
  • Testsúly: szuka: 25-35, kan: 30-40 kg.

Vérmérséklete

Igen értelmes és munkaszerető fajta. Észreveszi, sőt meg is érti, mi zajlik a környezetében, s természetes feladatának tekinti a családtagok, az otthon és család tulajdonának védelmét. Rendkívül hűséges, gyengéd, barátságos és magabiztos. Noha a család minden tagjával – a gyerekekkel is jó viszonyban van, általában különösen erősen kötődik egyvalakihez. Nem hagyja magát idegenektől megvesztegetni. Kiváló a szimata. Szőrzete minden időjárásban megfelelő védelmet nyújt, ezért a német juhászkutya nyugodtan tartható szabadtéri kifutóban is. Megjegyzendő, hogy társaság tekintetében más kutyák nem helyettesíthetik a gazda szerepét. A német juhászkutya életének központjában a gazda áll, és minden igyekezetével azon van, hogy a kedvében járjon. A fajta nem való olyan embereknek, akik sokat vannak távol otthonról, ha ugyanis nem kap elég figyelmet a gazdájától, úgy érzi,hogy büntetésben van. A német juhászkutya nagyon jól kijön a gyerekekkel, feltéve, hogy azok tisztelettel bánnak vele. Mindenképpen tudni kell róla, hogy ha a barátokkal folytatott játék eldurvul, ez a kutya a családhoz tartozó gyermekek védelmére kel. Az idegenekkel szemben óvatos, de ha a gazda azt jelzi, hogy minden rendben, akkor nem viselkedik ellenségesen velük. A család barátait lelkesen fogadja. A megfelelően szocializált német juhászkutyának sem fajtársaival, sem más háziállatokkal nem lehet gondja.

Ápolás

A német juhászkutya könnyen gondozható. Naponta egyszer egy vakaróval át kell húzni majd kikefélni a szőrzetét, szükség esetén az ujjra húzott gézzel kitisztítani a fülét. A szemváladékot papírzsebkendővel kell letörölni. A kutyát fürdetni általában nem kell, csak ha az állatorvos javasolja, vedlik vagy élősködőt kell kiirtani, illetve ha belefeküdt valamilyen bűzös dologba (egyes kutyák a saját szaguk elfedése céljából tesznek ilyet). A fogkő elkerülése érdekében marhacsontot vagy száraz kenyeret rágjon a kutya. Ha mégis van fogkő, azt akár körömmel is le lehet kaparni. A karmok egy sokat mozgó kutyánál kopnak, de ha szükséges, egy durva reszelővel le kell koptatni azokat. Ha a végbélmirigy - "bűzmirigy" - begyullad, a kutya "szánkázással" jelzi ezt. Az állatorvos megmutatja, hogyan kell kinyomni a bűzmirigyeket. Bármilyen probléma adódik, és a kutyatartó nem tudja megoldani, keresse fel az állatorvost, ne kezdje el önmaga gyógyítani a kutyát.

Táplálék

A részletes leírás szakértelmet kíván. Amit minden kutyatartónak tudnia kell: a kutya életkorának, egészségi állapotának, mozgásának megfelelő minőségű és mennyiségű táplálékot kell adni, ebben az állatorvos segít. Mindig legyen friss víz a kutya előtt.

Nem adható a kutyának:

  • nyers disznóhús,
  • nyers baromfihús.
  • vese (ez a szűrő szerv növényirtókat halmoz fel),
  • füstölt, sózott vagy erősen fűszerezett hús.

A német juhászkutya betegségei

Nevelési probléma? Esetleg betegség ?

Minden kutyatartónak kötelessége ismerni a négylábú barátjára jellemző betegségeket, erre ott vannak a szakkönyvek, a tenyésztők, a kutyás ismerősök és mindenekelőtt az állatorvosokA diagnosztizálás és a gyógyítás az állatorvos feladata. Az állatorvos oltja be a kutyákat az Oltási program alapján. A kölyök az első oltását még a tenyésztőnél kapja meg parvovírus szopornyica ellen, majd a kombinált oltás következik a 10-11. hétben, ennek ismétlése a 14., de inkább a 16. hétben. Ekkor kapja meg a veszettség elleni oltást is. A kutya évente kap emlékeztető oltást. A féregtelenítést a születést követő 14-16. napon kell elvégezni, majd a kölyök 8 hetes koráig hetente meg kell ismételni. A felnőtt kutya féregtelenítése évente 3 alkalommal történjék. Védekezni kell a kutyabolha és a tetű ellen is. Az állatorvos felvilágosítást ad a féregtelenítéssel kapcsolatban, az oltásokra pedig minden alkalommal berendeli a kutyát.

Az alább felsorolt betegségek a német juhászkutyára jellemzőek, és minden esetben csak az állatorvos gyógyíthatja meg azokat:

  • Szaruhártya-gyulladás: Tünetek: először matt, később zavaros szaruhártya, amely pirosodni kezd, majd sötétbarna pigmentszemcsék lesznek láthatóak. Zseblámpa fénye mellett mindez észrevehető.
  • Gyomorcsavarodás: A német juhászkutyának mély a mellkasa, ezért a táplálékkal teli gyomornak nincs nagy mozgástere. A kutya ugrálása, hempergése következtében a gyomor megcsavarodhat, hiszen azt csak a nyelőcső tartja. Tünetek: a gyomor gyorsan felfúvódik, a keringési rendszer összeesik, a betegséget elesettség, hányinger, légzési nehézség kíséri. Ha a gyomor megcsavarodott, a kutya már hányni sem tud, csak az operáció és az azt követő kezelés segíthet.
  • Bélbetolódás:: az egyik bélszakasz beletolódhat a másikba, akár egy teleszkóp. Az ok: a bélszakasz bénulása, amely leginkább a 4-10 hónapos kutyákat fenyegeti.Tünetek: puha vagy folyós széklet, melyben vérnyomok is lehetnek, gyakori székelési inger, ezt követően székrekedés, gyors fogyás.
  • Krónikus exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség: Tünetei: hasmenés, éhség, folyamatos lesoványodás. A széklet habos, csillogó, savanyú szagú, emésztetlen táplálékrészeket tartalmazó. Ha a kutya nagy zsírtartalmú táplálékot evett, a széklet szürke vagy ólomszínű. A rossz emésztés miatt a kutya állandóan éhes, a saját emésztetlen székletét is elfogyasztja.
  • Gyulladásos ízületi megbetegedések: (Sok kutyás inkább a betegség latin nevét (arthritis > artritisz) használja a hosszabb magyar megfelelő helyett.) A betegség egyszerre több ízületet is megtámadhat (polyarthritis > sokízületi gyulladás). Tünetek: A kutya nehezen tápászkodik fel, erős fájdalmai vannak, ügetés vagy futás közben fel-felsír, nincs kedve mozogni, az ízületek gyakran megdagadnak, melegebbek a környező testrészeknél. A betegség lázzal is járhat. Az állatorvos az alábbiakat javasolja: a kutyát csak sétáltatni kell, a hideg padlón nem feküdhet. A gyógyulás hosszú ideig tart.
  • Artrózis: öröklött, lassú lefolyású betegség, amely bénuláshoz is vezethet. Tünetek: a bemelegítés és a kifáradás egyaránt fáj a kutyának, A feltápászkodó kutya zsibbadtnak látszik, a mozgása pedig visszafogottá válik.
  • Csípőízületi diszplázia: Az elnevezés csípőtorzulást jelent. Az ízületi vápa, combfej vagy a combnyak rendellenesen fejlődhet, súlyos esetben az ellaposodott combfej és az ízületi vápa ficamot okoz. Tünetek: a hátsó lábak az enyhe gyengeségétől a lebénulásig terjedhet a betegség. Terhelésre fájdalom jelentkezik, de az nem jelezheti feltétlenül a betegség súlyosságát. Figyelni kell a kiegyensúlyozott táplálékra, a testsúly és a magasság helyes arányára és a leterhelésre.
  • Gerincvelőhártya-csontosodás: A gerincvelőt, akár az agyat, három hártya burkolja be. A 7 évesnél idősebb német juhászkutyáknál az egyik hártya elcsontosodhat, és nyomhatja a gerincvelőt. Először kevés, majd egyre több izom sorvad el, mert a nyomás következtében az idegek elsorvadnak. Tünetek: nincs fájdalom, amely jelezné a betegséget. A bénulási folyamat lassú, több éven át tart. Az első jel: az egyik hátsó láb körme karcolja az aszfaltot, majd a kutya imbolyogva, botladozva jár. Az egyre jobban bénuló kutya húzza a hátsó lábát, a karom és a szőr lekopik a mancsról, később pedig a bőr is lehorzsolódik. Fájdalom nélküli, lassú bénulásról van szó, a lábak zsibbadtnak tűnnek. A betegség meggyógyítása ma még nem jár sok sikerrel.

Veszélyes-e a német juhászkutya?

Megfelelően tartott és gondoskodásban részesített állat azonban teljesen veszélytelen is tud lenni

A baj ott kezdődik, amikor a tenyésztés helyett a nagy mennyiségű szaporítás egyes tenyésztők célja, aminek az oka az eladhatóság. Ez egyes kutyáknál a komoly jellemhibához vezethet, amelyek könnyen veszélyessé válhatnak.

Az, hogy egy kutya veszélyes-e, vagy sem, a kutyatartótól is függ. A szigorú előírásokat betartó tenyésztőtől vásárolt, szeretettel nevelt, egészséges kölyökkutyából ideális barát lesz. (Ahogy az már a bevezetőben is olvasható, a német juhászkutya nagyon intelligens állat, ezért a képességeit ki kell használni: foglalkozni kell vele, tanítani, különben hajlamos lesz arra, hogy önmaga találjon elfoglaltságot magának.)

 

Sokan már eleve félelemmel néznek a német juhászkutyára, mert vagy a farkashoz való hasonlósága, vagy a róla szóló történetek keltenek félelmet bennük. (Az egészséges farkas egyébként nem támadja meg az embert.)

 

 

 

Szibériai Husky

 

Története 

A szibériai huskyk történelme a legtöbb kutyafajtáéhoz hasonlóan több ezer évre nyúlik vissza, azonban a többi fajtától eltérően szinte semmilyen írott vagy más tárgyi emlék nem maradt fent róluk, egészen az 1800-as évekig.

A fajta eredetileg Kelet-Szibériában, közelebbről a Csukcs-félszigeten és Kamcsatkán volt őshonos, és az itt lakó törzsek háziasították, majd tenyésztették őket. Ez az időszak kb. i. e. 9000-6000 közé tehető. Írásos emlék azért is nem maradt ránk egészen a XIX. sz. elejéig, mert ezek az eszkimó népcsoporthoz tartozó törzsek szinte ősközösségi szinten éltek, így nem ismerték az írást sem.

Egy másik probléma a fajta történetének kutatásában, hogy az információk egy részeszőrmekereskedők és vadászok beszámolóin alapul, amiknek hitelessége igencsak megkérdőjelezhető. Tudni kell azt is, hogy a csukcsi népcsoportnak csak azon része foglalkozott a fajta tenyésztésével, amely a tengerhez közel eső partmenti sávban élt.

 

A kanok megjelenése erőteljes, de sohasem durva, a szukák vékonyabbak, a testfelépítménySiberian-husky.jpg törékenysége nélkül. Megfelelő kondícióban, jól fejlett és feszes izomzatnál a szibériai huskyn nincs (nem lehet!) túlsúly.

Élethossz 

Átlagos élethossza: 14 év.

Viselkedésének jellegzetességei 

Intelligens, emberkedvelő fajta. Nehezen viseli az egyedüllétet, idegenekkel szemben barátságos. Autonóm jelleme miatt az egyik legnehezebben tanítható kutyafajta. Rengeteg energiával bír, állandóan fut és ugrál, nem nézi, hogy van-e valaki az útjában vagy sem. Hidegben és melegben is jól érzi magát. Rendkívül hajlamosak a lyukak ásására és mindenfajta rombolásra (főleg a kölykök). Viszonylag igénytelen. Egyre többen tartják kedvtelésből.